Róth Miksa üvegfestményei

2014. December 01. - 00:00

E kiállítás tisztelgés az 1865-ben, épp 140 éve született Róth Miksa emléke előtt. Ugyanakkor egy olyan sorozat első darabja is, ami szándékaink szerint Róth Miksa művészetét, korszakait, kiemelkedő alkotásait mutatja be. Ezúttal művészetének első húsz évében, a historizmustól a szecesszióig terjedő időszakban (1885-1905) készült alkotásait ismerhetik meg látogatóink. Az üvegfestmények többsége most kerül első ízben kiállításra.

Róth Miksa családja generációkon keresztül üveges mesterekből állt. Nagyapja, Sámuel és apja Zsigmond "üvegvágó" és üvegkereskedő volt. (Zsigmond az 1870-es évek számos nagyszabású építkezésében vett részt, így ő volt a Nyugati pályaudvar üvegese is.) Miksa az apja műhelyében tanulta ki az üvegfestészetet és a maratott ("edzett") üveg készítést. Alig tizennyolc évesen első ablakait azokba az épületekbe festette, amelyeket apja üvegezett - például az Andrássy úti Bobula-palotába (1883), és az Országos Kiállítás Iparcsarnokába (1885).

Miksa a pesti Felső Iparrajziskolában tanult, majd Németországban, Belgiumban, Angliában és Franciaországban tett tanulmányutat. A gótikus katedrálisok üvegablakai életre szóló hatást gyakoroltak művészetére. Hazatérte után eleinte mégis inkább az itthoni ízlésnek jobban megfelelő reneszánsz hatású üvegeket festett. Kedvelte az ekkoriban szokásos művészet- illetve mesterség allegóriákat, briliáns technikával festett ablak elé függeszthető portrékat, szimbolikus puttó ábrázolásokat stb. Legkorábbi, 1885 körül készített üvegfestményeiből számos alkotást most látható első alkalommal. Ezek, valamint az első emeleti Állandó kiállításon látható korai kabinet üvegfestményei átfogó képet adnak a pályakezdő Róth Miksa művészetéről.

Alig két évvel a pályakezdést követően Róth már gótizáló üvegfestményeket készített a Steindl Imre által restaurált máriafalvi (Mariasdorf, Burgenland) későgótikus templomba (1887-88). Steindl nem csupán megrendelője volt a magyar szenteket és apostolokat ábrázoló üvegképeknek, hanem tanárként, mesterként segítette Róthot, hogy megismerje és megértse a középkori művészet formakincsét és színvilágát. Ez életre szóló hatást gyakorolt a művészetére - noha később több stílusban alkotott, élete végéig a gótikus illetve gótizáló üvegfestményeket tartotta a legtöbbre.

Historizáló művei egyre több elismerést biztosítottak számára. Az Ezredéves kiállítás Történelmi főcsoportjának ablakai (1986), a parlament üvegfestményei (1896-1901) országszerte ismertté tették a nevét. Stílusa, ábrázolásmódja mind kiforrottabbá vált. Historizáló korszakának emblematikus alkotása, a máriafalvi templom homlokzati szobrának üvegfestmény változata ("Mária a gyermek Jézussal") megfestése után jelentős váltásra kerül sor művészetében. Az Osztrák-Magyar Monarchiában elsőként ismerte fel a Tiffany-üveg által kínált lehetőségeket, s ettől fogva munkái legjelentősebb részét a szecessziós stílusú üvegfestmények tették ki. (Az 1897. év második nagy változása, hogy kitanulta a mozaik készítést, a harmadik, hogy feleségül vette Walla Jozefát, s a házasságkötés részeként elhagyta ősei hitét és megkeresztelkedett.)

A Tiffany-üveg alkalmazásában eleinte a legtöbb üvegművésztől eltérő úttal próbálkozott. Míg mások inkább kisméretű, szinte ékkőszerű darabokat használtak belőle, Róth szokatlanul nagy opalizáló üveglapokból építette fel a képeit. A gondosan összeválogatott, kontúrfestés nélküli üvegek mellé csupán jelzésszerű motívumokat helyezett, hogy lehetővé tegye az Tiffany-üveg különleges színhatására épülő festményeinek figuratív képként történő értelmezését is. Szecessziós alkotásaival a korábbiaknál is nagyobb sikereket ért el. Miközben itthon elsőként neki ítélték oda az Iparművészeti Állami Aranyérmet, az 1900-as párizsi világkiállításon ezüst-, két évvel később Torinóban, majd 1904-ben Saint Louisban aranyéremmel jutalmazták a munkáit.

Az 1900-as évektől mind szembetűnőbb Róth Miksa törekvése, hogy túllépje az alkalmazott művészet korlátait. Nem elégszik meg azzal, hogy az üvegfestmény csupán dekorálja a teret - a gótikus katedrálisok üvegfestőihez hasonlóan ő is a festett üvegek által keltett meghatározó élmény kialakítására törekszik. Mindez pl. a Budapesti Kereskedelemi és Iparkamara székházába, az Osztrák-Magyar Bank díszlépcsőházába, a kor sikeres építészének, Alpár Ignácnak a budai nyaralójába vagy Freisinger Lajos váci közjegyző házába készített üvegfestményein érhető tetten. E húsz év alatt Róth Miksa felkészült arra, hogy a következő években a magyar üvegfestészet legjelentősebb alkotásait készítse el.

Hírlevél

Iratkozzon fel rendszeres hírlevelünkre!

Közzététel

2009. évi CXXII. törvény 2.§ (1) és (2) bekezdése által előírt adatok közzététele

Facebook közösség